Portré – 2026.01.31.

A Neoton Família az egyik legnépszerűbb magyar popzenei együttes. Angol nevük: Newton Family, ez utóbbi néven jelent meg több lemezük Japánban, Nyugat-Németországban, Argentínában és Spanyolországban.

1965-ben két közgázos fiatal, Pásztor László és Galácz Lajos az akkori divatnak megfelelően egy Mikulás-napi egyetemi versenyre beatzenekart alapított. A versenyen két zenekar indult a könnyűzenei kategóriában, a Neoton, akik csehszlovák gitárjuk márkájáról nevezeték el magukat, második helyen végzett. Senki sem gondolta volna, hogy pont belőlük fog kinőni Magyarország egyik legsikeresebb és legtöbbet vitatott könnyűzenei jelensége.

Három évet kellett várnia Neotonos fiúknak ahhoz, hogy az első sikereket elérjék. Immáron Balázs Ferenccel a billentyűk mögött 1968-ban a Neoton megnyerte az Országos Ki mit tud? vetélkedőt a „Nekem eddig Bach volt mindenem” című dallal. Ugyanebben az évben még megjelent a „Kell, hogy várj” a Neoton első olyan sikere, amelyet a mai napig játszanak a rádiók.

1971-ben jelent meg az első Neoton nagylemez, „Bolond város” címmel. Ezen a lemezen Pásztor, Galácz és Balázs Ferenc mellett játszott Som Lajos basszusgitáron és Debreczeni Ferenc, az Omega későbbi dobosa. A lemez nem aratott átütő sikert, bár egy ORI zenekar-csere kapcsán a kijutottak Fekete-Afrikába is, Nigériában és Ghánában koncerteztek. Rádió felvételt készítettek a nigériai rádióban (a „Kell, hogy várj”-t rögzítették angol nyelven „You Must Wait” címmel) és fogadta őket a ghánai uralkodó is. Afrikából hazatérve azonban a zenekar több tagja kivált, és a Neoton sorsa bizonytalanná lett.

1972-ben Jakab György (billentyű) és Tiboldy János (basszusgitár) csatlakozott Pásztorhoz, Galáczhoz és a Debrecenit még korábban felváltó Ambrus Zoltánhoz. Többféle követhető stílus is felmerült a fiúk fejében, amit végül az 1972-es Ki mit tud?-on feltűnő lány vokál, a Kócbabák csatlakozása döntött el véglegesen. Számtalan rádiófelvétel készítése és Tiboldy kiválása után Neoton és a Kócbabák néven megjelent a Menedékház című album. Ebben az időben figyelt fel a zenekarra dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója.

Az ő vezényletével alakult meg a Neoton Família 1977-ben. Szintén ’77-ben jelent meg a „Csak a zene” című album, amihez kapcsolódva a zenekar turnéra indult itthon és a szocialista országokban. A turné a nagylemez nyitódaláról a „Köszönjük Mr Edison” címet kapta, ami a fonográf felfedezésének 100. évfordulóját köszöntötte. A turné közben jelentette be az alapító Galácz Lajos, hogy kiválik a zenekarból, és a zene helyett a családjának szenteli inkább az életét. Hosszas keresgélés után vette át az ő helyét Baracs János, aki mindvégig a Neoton basszugitárosa maradt.

1979 fordulópont volt a Neoton Família történetében. A cannes-i MIDEM fesztiválon ők kísérték a magyar popzenét képviselő szólistákat, és ezáltal ők is eljátszhattak pár saját dalt. Ekkor figyelt fel rájuk a külföldi szakma. Az év végén megjelent a „Napraforgó” című lemezük, ami itthon hirtelen a slágerlisták élére juttatta a Famíliát. A Santa Maria, a Szédült napraforgó vagy a Hegyi rabló mai napig játszott slágerek. Ambrus Zoltán és Fábián Éva kiválása után 1980 elején elkészült a lemez angol nyelvű változata, a két új tag, Végvári Ádám (gitár) és Bardóczi Gyula (dob) kiegészülésével, ami megjelent Spanyolországban, Japánban, az NSZK-ban, Dániában, később Mexikóban, Brazíliában és Dél-Koreában is. Az erről kimásolt kislemezek hatalmas sikert hoztak Spanyolországban és Japánban is.

A következő pár évet a Família folyamatosan a stúdióban és koncerttermekben töltötte, a Don Quijote döngette a slágerlistákat itthon és külföldön, 1981 végén 42 állomásos turnét adtak Japánban. 1983 januárjában Pál Éva elhagyta a zenekart, Kócbabákból Csepregi Éva maradt az egyedüli kócbaba.

A sikereknek viszont korántsem lett ezzel vége, 1983 októberében Ádám és Éva a Neoton Famíliából elnyerte a Yamaha Music fesztivál nagydíját a Holnap hajnalig című dallal. Itthon évről évre megjelent a Neoton Família stúdió album, ami minden évben garantálta a slágereket. A Hétvégi motorozás, a Nyár van, az I Love You, a Bye-bye kedvesem vagy a Medvetánc mind olyan dalok, amiket a mai napig szívesen játszanak a rádiók, illetve kihagyhatatlanok a Neoton tagjainak fellépéseiről.

1985-től Csepregi Éva együtt dolgozott a skót származású Bob Heatlie-vel, aki elsősorban szólókarrierjét egyengette. Olyan dalok szerzője ő, mint a „Párizsi lány”, a vihart kavart „OK Gorbacsov” vagy az „Így vagy úgy”. Egyre több zeneszerző-team dolgozott a Neotonon belül, és ez nemcsak remek dalokat, hanem feszültséget is szült. Mindez a rendszerváltással egyidejű 1990-es szétváláshoz vezetett. 1992-ig Csepregi Éva Végvári Ádámmal és Baracs Jánossal, Pásztor László pedig Jakab Györggyel és Bardóczi Gyulával folytatta a zenélést (Szulák Andreát választva szólistának). 1992-ben Csepregi Évának megszületett Bob Heatlie-vel közös fia Dávid, ezzel Éva egy időre főállású anyaszerepre cserélte a mikrofont.

1995 végén Jakab Györgynél az orvosok végzetes betegséget diagnosztizáltak. Pár hónappal később, 1996. február 15-én elhunyt, ezzel pótolhatatlan űr keletkezett a viszálykodások által külön utakat járó Neoton Famílián. Néhány nappal később elhunyt az egykori vokalista Juhász Mária is. A haláleset viszont ismét összehozta a régi tagokat. Gyuri nagy álma, egy utolsó nagy Família koncertet már nélküle, de az ő emlékére 1998-ban, György-napon rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban.

Hét évvel később, 2005-ben, még egyszer – a közönség unszolásának eleget téve – színpadra lépett a zenekar, maratoni három órás koncertet adva hatalmas színpadképpel, fényjátékkal rengeteg vendégzenésszel. Azóta Csepregi Éva, Végvári és Baracs Neoton Família Sztárjai néven szoktak együtt fellépni. 2007 novemberéig Bardóczi is velük játszott.

Ihász Gábor az egyik kedvenc előadóm és zeneszerzőm volt és lesz. 16 – 17 éves lehettem mikor Temerinben a könyvesboltban (Papír Pistánál ) Magyarországi lemezeket és kazettákat kezdtek árulni. ( Ez volt az első ilyen alkalom, hogy Vajdaságban Magyar lemezeket kazettákat kezdtek árulni hivatalosan ) Én aki mindig is nagy rajongója voltam a magyar könnyűzenének, rögtön lecsaptam a kínálkozó alkalomra. Emlékszem Vasárnap volt mikor a kirakatban megláttam a Magyar együtteseket lemezeit. Alig tudtam kivárni a hétfőt, hogy megvegyem valamennyit. Nem voltam soha egy Rockefeller de most még is volt némi pénzem. Részben azért mert a nyári szünetben munkát vállaltam egy helybéli vízszerelőnél, részben azért mert már pénzért játszottunk a lagzikban, részben meg azért mert pont ekkor volt a temerini búcsú. Ilyenkor a szülőktől mindig kaptunk pénzt szórakozásra.

Én ebben a búcsúban egy vasat sem költöttem. Félretettem az összes pénzem lemezekre.
Ihász Gábor kazettája is köztük volt. Igaz hogy erről a kazettáról mindössze egy két dalt ismertem a „Múlnak a gyermekévek” és az „Olyan jól esik mindig a szívemnek” című dalt. Elmondhatom, hogy miután meghallgattam az anyagot nagyon megtetszett rajta valamennyi. Szinte nem volt rajta olyan dal ami ne lopta volna be magát a szívembe. pl. Gyerünk Srácok, Megemelem a kalapomat, Szerelmes az én lányom …
A mai napig szívesen hallgatom és játszom Ihász Gábor dalait.

Ihász Gáborról elmondhatjuk, hogy olyan dalokat írt, melyek fülbemászók, kellemesek és rólunk szól, emberekről, az életünkről a minden napjainkról.

/Faragó László /

Korai évei

Édesapja a honvédségnél hivatásos tisztként dolgozott, szabadidejében labdarúgó játékvezetőként tevékenykedett. Gábor egyetlen testvére, Kálmán a Vasasnál focizott, először magyar, később olimpiai bajnok lett (Tokió, 1964).

Középiskolai tanulmányait az Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolában kezdte 1961-ben, majd a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban fejezte be, ahol sikeres érettségi vizsgát tett. Itt ismerkedett meg Pintér Évával, későbbi feleségével, akivel 1966-ban házasságot kötöttek. Két évvel később megszületett lányuk, Adrienn.

Labdarúgói karrierje

Ihász Gábor labdarúgó pályafutását a Vasasnál kezdte, mint korábban bátyja, ám 20 éves korában (1966) egy rutinvizsgálatnál kiderült, hogy szívproblémái miatt versenyszerűen már nem játszhat tovább. Ezért gyúró lett a felnőtt focicsapatnál. Később a Vasas felnőtt női kézilabda csapatánál is gyúrói állást kapott.

Második felesége, Hajós Mária, a Vasasnál kézilabdázott. Tőle született fia, ifjabb Ihász Gábor 1981-ben.

Zenei pályafutása

Gitározni autodidakta módon tanult meg. Első sikeres dalával, a Kék csillag fenn az égen cíművel az 1960-as évek végén jelentkezett. Szécsi Pál zeneszerzője volt. Hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf (együttes), a Kék csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig-Eszményi párossal, sőt Szűcs Judit és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt; 2 önálló nagylemeze jelent meg életében, s egy halála után, de azt is ő készítette elő. A ‘Metronóm 77’ fesztiválon a Múlnak a gyermekévek című, S. Nagy Istvánnal közösen írt szerzeménye közönségdíjat nyert.

Mindössze 40 éves volt, mikor unokája megszületett, így ő lett Magyarország első „popnagypapája”.

Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám.

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is maradt. Ezután dolgozott segédmunkásként, sok helyen. Egyik munkahelyén történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni.

30 évesek lettünk erre mindenképp szerettünk volna egy új CD- vel jelentkezni. Ezen az anyagon van egy két valódi csemege. Például a lakodalmas Friss csárdások az enyészeté lettek volna, ha mi most nem dolgozzuk fel, hiszen  már a két dal címére sem emlékszik senki a szövegére meg pláne nem, így írtunk rá szöveget és ebben az új köntösben próbáljuk ismét megszerettetni a két dalt a nagyérdeművel. Az „Elrontottad már az életem” című dalt bónuszként,  a szerzővel Hideg Tiborral ( Echo zenekar dobosával ) duettben énekeltük el.

A CD hivatalosan jelent meg 2016.12.09.-én. Napjaink talán legdivatosabb optikai lemez csomagolási technikájával 4 paneles CD digipack-ban.

Ha a közönség szívesen hallgatja ezeket a dalokat, akkor már nem dolgoztunk hiába.

Ami a jövőt illeti…

Továbbra is szeretnénk megmutatni a közönségnek, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt 30 év, megyünk tovább és még nagyon sok dalt szeretnénk rögzíteni, ha az égiek is úgy gondolják

Jó egészséget kívánunk minden A.N.T. rajongónak támogatónak, jóakarónknak és jó szórakozást kívánunk ehhez a CD hez!

Baráti üdvözlettel:

Faragó László és az A.N.T. zenekar

Dalok listája:

01. A Donát úton nyílnak már az orgonák ( Claude Romano – Imrédi Géza ) 3’47”
02. Az én babám egy fekete nő ( Márkus Alfréd – Harmath Imre ) 3’58”
03. Harminc év ( Faragó László ) 4’40”
04. Harang szerenád ( Goodhart Al, Twomey Kathleen G Kay, Urbano Alfred J AlG – Magyar szöveg: Dénes György ) 3’30”
05. A 46-os sárga villamoson ( Eisemann Mihály, Harmath Imre, Szilágyi László ) 4’17”
06. Ki volt az az asszony ( Seres Rezső ) 4’14”
07. Elrontottad már az életem ( Hideg Tibor ) 4’17”
08. Párom karomba zárom – Víg a nóta – friss csárdások ( Ismeretlen – Faragó László ) 5’28”
09. Szélmalom ( Bergman Alan, Bergman Marilyn, Legrand Michel Jean – Magyar szöveg: Bradányi Iván ) 4’20”
10. Rád bízom az életem ( Horváth Jenő – Ságody József ) 4’28”
11. Kicsit szomorkás a hangulatom ( Nádas Gábor – Szenes Iván ) 3’19”
12. Porzik, porzik ( Ismeretlen – Pákozdi Gyula ) 3’49”
13. Nem látlak én téged többé ( Pápai Molnár Gábor ) 4’03”
14. Nézését meg a járását ( Népzene, Fásy Ádám és Kothencz Lajos – Népzene ) 4’15”
15. Magyarok szép hazája ( Sándor Jenő – Huzly Imre ) 5’47”
16. Még egyszer ( Faragó László ) 3’35”
17. Mit mondott az öreg Kiss ( Erdélyi Mihály ) 3’31”

Bónusz:
18. Elrontottad már az életem – duett a szerzővel ( Hideg Tibor ) 4’17”

***

Közreműködtek:

Góbor Attila: billentyűs hangszerek, vokál
Faragó Mihály: basszusgitár, vokál
Ikotín Rudolf: dobok, vokál
Végső Zoltán: dobok
Vígi Ferenc: harmonika, csörgők
Kanalas Róbert: billentyűs hangszerek
Toll Gyula: hegedű
Kenderesi Zoltán: hegedű
Kenderesi Róbert: hegedű
Zsiga Gyula: szaxofon, klarinét
Burai Károly: szaxofon, klarinét
Losonc Tibor: billentyűs hangszerek
Hideg Tibor – ének ( 18. dal )
Faragó László: gitár, ének, vokál

Az előkészületek Székesfehérváron és Bácsfeketehegyen,
az utómunkálatok Székesfehérváron készültek.
A felvételek nagy része Góbor Norbert stúdiójában készült Temerinben.
A fő éneket a budapesti Y Sound hangstúdió készítette.

Hangszerelés: Burai Károly, Faragó László
A hangszerelésben közreműködött: Zsiga Gyula ( 2, 5, 17 ),  Ilija Géza ( 11 ), Kenderesi Zoltán, Losonc Tibor ( 14 )

Köszönetet mondunk:

Burai Károlynak az áldozatos munkájáért,
Ilija Gézának a zenei előkészületekben nyújtott segítségéért és a páratlan kottagyűjteményéért.
Zsiga Gyulának, Végső Zoltánnak, Kenderesi Zoltánnak, Kenderesi Róbertnek, Toll Gyulának
és Kanalas Róbertnek  a közreműködésért,
Hideg Tibornak, hogy a szerzeményével emelhettük a lemezünk színvonalát,
Góbor Norbertnek, Csomor Attilának, Losonc Tibornak és Dudás Józsefnek az anyag felvételezésében nyújtott
kiváló munkájukért, az E.V.M. zenekarnak a próbateremért, Huszics Mártonnak a segítségért.

2017. február 20.

Kitűnő volt a hangulat szombaton este az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, melynek nagytermében szervezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség városi szervezete immár 16. alkalommal a Csárdásbált. A vendégeket – mintegy 150-en voltak – Kiss Gyula, a párt városi szervezetének alelnöke köszöntötte a rendezvény elején. Az efféle történéseknek közösségmegtartó erejük van, a hagyományossá vált mulatság így rendkívül jelentős eseménynek számít az újvidéki magyarság szempontjából.

Az idén az est hangulata a szervezők várakozását is felülmúlta: hajnali 3 óráig tartott a megszakadni nem akaró tánc, a jelenlevők még akkor sem szívesen hallották a „jó éjszakát” búcsúszavakat.

A vendégeket a temerini A. N. T. zenekar szórakoztatta, vendégművészként fellépett Teremi Trixi, a Budapesti Operettszínház, és Pál Attila, a kecskeméti Katona József Színház színésze, akik egy negyvenperces alkalmi műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket.

A táncteret egész este megtöltötték a fáradhatatlan csárdásozók, szünetet csak akkor lehetett tartani, amikor – szintén a hagyományokhoz igazodva – megérkezett a többemeletes torta. Jó alkalom lehetett ez arra is, hogy a „ledolgozott” kalóriákból legalább valamennyit pótolni tudjon a vidám vendégsereg.

(Fotó: Ótos András)

Forrás: Magyar Szó

A.N.T. zenekar a Joker rádióban

A Jocker rádió meghívta zenekarunkat egy beszélgetésre mely 2016.12.06. 19:30 volt.

A műsort élőben itt volt hallható:
www.joker-radio.webnode.hu

A beszélgetés kellemes körülmények között zajlott, ahol a beszélgetéseket a zenekarunk legújabb CD n megjelent dalai tettek színesebbé. A hallgatók élőben követhették az interjút és interaktív módon tudták szerkeszteni velünk együtt a műsort. Ugyanis lehetőség volt a Facebookon keresztül kérdéseket feltenni a zenekarnak.

Az interjú teljes terjedelmében a youtube-on megtalálható. Mi Önöknek beágyaztuk ebbe a bejegyzésébe. Így aki esetleg lemaradt róla az itt meghallgathatja.

Köszönjük Oláhné Bálint Zsuzsának és Csorba Istvánnak a  meghívást.

2004 Júniusban Bácsfeketehegyen volt Bacsó Péter fia lakodalma. Nagy élmény volt számunkra,  hogy a Tanú film rendezőjének is zenélhettünk

A lakodalomban volt alkalmunk egy pár szót beszélgetni is  Bacsó Péterrel, ő elmondta nekünk, hogy nem csak rendezett, hanem dalszövegeket is írt, és az egyik dala a Rejtély.

Ezt a dalt mi már nagyon régen nem játszottuk, de a lehetőséget nem hagyhattuk ki elővettük a kottát és eljátszottuk a művész Úrnak, ő pedig hálából aláírta a Rejtély kottát, amiből játszottuk.

Bacsó Péter a következő filmeket rendezte:

· 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
· 2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
· 2001 Hamvadó cigarettavég (rendező, forgatókönyvíró)
· 2001 A tigriscsíkos kutya – TV-film (rendező)
· 1997 Helló, Doki – TV-sorozat (rendező, író)
· 1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
· 1994 Kis Romulusz TV-sorozat (rendező)
· 1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
· 1992 Live Show (rendező)
· 1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
· 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (rendező, forgatókönyvíró)
· 1986 Banánhéjkeringő (rendező, író)
· 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
· 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
· 1983 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin 3 elbeszélése alapján)
· 1982 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
· 1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendező forgatókönyvíró)
· 1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
· 1979 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
· 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
· 1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
· 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
· 1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
· 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
· 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
· 1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
· 1970 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
· 1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
· 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
· 1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
· 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
· 1963 Nyáron egyszer? (rendező, forgatókönyvíró)

Sárgul már a kukoricaszár,  Kis csónakom,  Kombiné, Kicsiny falum ott születtem én, Halvány őszirózsa, Egy asszony miatt vagyok ilyen léha. Az ember egy léha, Ezekkel a kakasokkal, Húszéves kor, Fa leszek, Én édes Katinkám,    – csak néhány cím a vajdasági 3+2 Együttes slágerei  közül, amelyeket a Kárpát-medence minden területén szeretnek. Ezek nélkül ma már alig képzelhető el magyar lakodalom.

A HETVENES ÉVEKBEN VALAHOL …a bús, kietlen, homokos Dél-Bánátban új szórakoztató zenei irányzat kelt életre. Hívták-hívják lakodalmas rocknak, Bugyi-rocknak, az első – akár emblematikus – zenekarának pedig a Bugyi testvérekből álló 3 + 2 tekinthető.

Népmesébe illő történetről van szó, ugyanis a Bugyi testvérek hárman vannak. Voltaképpen Bugyi János, az ürményházai (Jermenovci) kocsmáros tehet az egészről, aki két fiának, Gyulának és Jancsinak is villanygitárt vett valamikor a hatvanas években, hogy ne csak a hagyományos tamburán szaggassák a húrt. A fiúk kezdetben a papa kocsmájában, majd bálokon és lagzikban muzsikálták az öreg zenészektől eltanult repertoárt, ami a lakodalmakban közkedvelt nótákból, csárdásokból állt, de néha jöhetett a rockzene is, úgyhogy háromnyelvű volt a produkció: magyar, szerb, angol.

A 3 + 2 zenekar igazi karrierje azonban csak a nyolcvanas évek elején indult el, amikor már a dél-bácskai Temerinben éltek, s egyre közkedveltebbekké váltak, igaz, még ekkor sem ebből éltek. Aztán egy profi hangtechnikust is bevettek a bandába, ő vette fel a Halvány őszi rózsa, a Kicsiny falum, a Kombiné, az Egy asszony miatt vagyok ilyen léha című számokat, amelyeket legelőször a helyi rádióadók adtak le. Sikerük egyik nyilvánvaló oka az volt, hogy modernebb, divatosabb elektronikus hangszereken játszották (gitárok, szintetizátor, dob) az egyébként közismert dalokat.

Aztán a fiúk gyerekkori álma is valóra vált, miután egy szabadkai stúdióban – saját költségükön – elkészítették első lemezük anyagát. A nagy lemezkiadók viszont csak akkor adták volna ki az anyagot, ha lemezükre biztos megrendeléseket szereznek a zenészek. Ez bejött, miután az egyik szabadkai árus üzent zágrábi cégének, a Jugotonnak, hogy ő maga vagy tízezret kapásból el tudna sózni.

A lemez megjelent, és egymillió ötszázezer példányt adtak el belőle.
Később az is kiderült, hogy nem csak a vajdasági magyarok veszik a 3 + 2-t, hisz már az első lemezből több ment el, mint ahány vajdasági magyar összesen volt, így aztán nem csoda, hogy a 3 + 2 – lemezek a legkeresettebb magyarországi csempészcikké is váltak.

1987 februárjában pedig már a Budapest Sportcsarnokban adott koncertet. A kultúr-politikusok és a sajtó őrjöngött.  Az Országos Rendező Iroda kezdetben meg is akarta csáklyázni a sportcsarnokbeli koncertet, de aztán mégis meghajoltak a profit előtt. A 3 + 2-re ugyanis többen voltak kíváncsiak, mint az akkoriban errefelé turnézó Tina Turnerre vagy Elton Johnra.

Forrás 3+2 zenekar hivatalos honlapja: http://www.3plusz2.hu/